Hát elérkezett ismét az adventi időszak! Igaz, még csak holnap kopog be az első adventi vasárnap, de gondoltam, hogy addig is készülök egy kis felvezetéssel, mint eddig minden évben. Már csak azért is fontosnak tartottam ezt, mert az idei történet nem a korábbiak folytatása lesz, hanem egy teljesen önálló felnőtt-mese.

Amikor még augusztus végén, szeptember elején elkezdtem tervezgetni, hogyan is legyen, még nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fognak kijönni idén a napok. Ugyanis nagyon megkönnyítik a dolgomat, és teljes mértékben kedveznek a történet szerkezetének, amit megálmodtam. December 1-e vasárnapra esik, és ez nem is lehetne tökéletesebb, mivel az ezévi történet négy nagyobb részből áll, így pedig az új szakaszok az Adventi vasárnapokon kezdődnek majd. Emiatt nagyon lelkes vagyok!

Gondolom, ebből már kitaláltátok, hogy az idei történet nem a korábbi évek párosainak életét viszi tovább, hanem egy teljesen új pár megpróbáltatásait tárja majd elétek. Egyébként a most befejezett történet első felével pár éve találkozhattatok a Smaragd kiadó adventi naptárában a Wattpadon. Ez az írásom eredetileg angolul készült, de nem osztottam még sehol. A kiadó adventi naptárába csak két részt fordítottam le az eredeti négyből, viszont idén a már kész részeket is kiegészítettem, feljavítottam, és az eddig még sosem látott két fejezetet is lefordítottam magyarra.

Remélem, szeretni fogjátok ezt a naptárat is, annak ellenére is, hogy teljesen más lesz, mint az eddigiek. A történet bizonyos helyeken mélyebb és szomorúbb, de azért igyekeztem rengeteg karácsonyi csodát is belevarázsolni a sorok közé. És semmiképp se aggódjatok, romantikában, érzelmekben, misztikumban, szívfájdalomban, de még boldogságban sincs benne hiány.

Korábban írtam pár sort arról, mennyire sűrű volt ez az év, hiszen júniusban jelent meg a Hugó című, negyedik könyvem, ami rettenetesen betáblázta a napjaimat. Iszonyatosan kimerültem a munkában, hetekig csak vonszoltam magam utána. Hiába mondhatom el, hogy ez egy jóféle fáradtság, de attól még egy olyan kimerültség, ami elszívta szinte minden erőmet. Sokáig abban sem voltam biztos, hogy csinálok-e idén naptárat (az már csak zárójelesen jegyzem meg, hogy az ihlet sem volt kegyes hozzám ebben az évben, de ezt több helyen már többször kifejtettem). Viszont mivel nem akartalak Titeket olvasnivaló nélkül hagyni, és ehhez épp kapóra jött ez az eredetileg angol nyelvű történetem, ami szintén szeretett volna egy kis nyilvánosságot kapni. Így jutottunk tehát közös megegyezésre, és így született meg a Karácsony életeken át most már teljes formájában.

Annyit azért előre bocsátanék, hogy ez a történet mindem munkám és igyekezetem ellenére is rövidebb lett, mint a korábbi Naptár-történetek. Túlírni sem szerettem volna, ezért azt a kompromisszumot kötöttük a történettel, hogy csak addig alakítom, amíg az adott kompakt formájában egésznek nem érzem.

Emiatt egy-egy napra általában 400-500 szavas szakaszok jutnak majd (nem mindig, mert azért voltak olyan jelenetek, amikor a főszereplőknek több mondandójuk akadt, vagy jobban megtalálták a szereplés vágyukat, aminek köszönhetően néhány fejezet hossza akár ezer szó fülé is kúszott). Személy szerint engem így jobban emlékeztet a naptár minden ablaka egy csokival töltött kalendárium bonbonjaira. Minden napra egy (keserédes) falat jut majd.

Remélem, szeretni fogjátok ezt az új történetet is.

És már csak annyi maradt hátra, hogy jó olvasást kívánjak a holnaptól érkező fejezetekhez.

Jegyzet

• Borítókép forrása: unsplash.com (Elena Mozhvilo)
• A többi fejezetnél nem írom majd ki külön, de a fő- illetve a négy nagyszakasz borító mind Kim H. Angel munkája.