Így írok én – I. – S.A. Locryn Writes

Avagy ezeken a gépeken születtek a történeteim

Egy ideje már gondolkoztam azon, hogy elkészítem ezt a bejegyzést, mert szerintem sokak számára érdekes lehet, hogy egy-egy író milyen eszközökön szeret írni, milyen gépeken érzi magát a legkomfortosabban. De igazság szerint fogalmam sem volt, hogy hogyan kezdjek neki ennek az egésznek.
Egészen addig, amíg takarítás közben a szekrény tetején nem találtam két ősrégi billentyűzetet. És akkor kikristályosodott előttem, hogy miről is fogok írni.

Három meghatározó szakaszra (plusz az előzményekre) tudom felbontani az eddigi géphasználati szokásaimat. Vegyük is sorra akkor ezeket.

Nulladik szakasz, avagy előzmények

Miután befejeztem az egyetemet, még évekig azt a laptopot használtam, amit a tanulmányaimhoz vettem. Róla sajnos nincs képem, de azt hiszem, mindent elmondok azzal, hogy egy megtermett, nehéz és nehezen szállítható gép volt. Ennek ellenére nagyon szerettem, és mivel csak ritkán kellett cipelnem, nem is jelentett ez problémát.

Aztán az egyetem után kezdődött az, hogy ezerfelé mentem, és sokszor kényelmesebb volt kisebb és kevesebb csomaggal utazni. Ekkor kezdett el bennem formálódni az elhatározás, hogy valami könnyen szállítható gépre van szükségem, de lehetőleg valami olyanra, ami ki tud váltani egy számítógépet. Azt azért remélem sejtitek, hogy évekkel ezelőtt azért nem volt egyszerű ilyen eszközt találni…

Első szakasz, avagy a Samsung tablet

Természetesen a laptopom a lehető legrosszabb időzítéssel ment tönkre, amikor egyszerűen nem nyílt módom újat venni. Akkor döntöttem először tablet mellett, és akkor találtam meg a Samsung Galaxy tablet 8 inches változatát.

Ez a kis gép, amellett, hogy szerelem volt első látásra, mindent tudott, amire nekem csak igényem volt akkoriban. Például volt benne annyi belső tárhely, amire igényem volt, lehetett memória kártyával bővíteni, futott rajta a kindle app, aminek köszönhetően minden könyvemet át tudtam rá tenni. De tudtam videókat is nézni, zenét hallgatni, a játékaim egy része is elketyegett rajta. És egy billentyűzet tokkal együtt is olcsóbb volt, mint a laptopok, amiket akkor kinéztem magamnak.

Egyszóval kellemes csalódás volt, és annak ellenére, hogy ideiglenes eszközként vettem, jóval tovább használtam, mint eredetileg terveztem. Sajnos, az enyém már nincs meg, azóta jótékonyság keretén belül már gazdát cserélt.

Amíg megvolt, ezekkel a billentyűzetekkel használtam. A baloldalit jobban kedveltem, mert bluthooth-os is és vízálló is volt. Ezek azok, amikre a szekrény tetején bukkantam 😀

A váltás oka egyébként az is volt, hogy a sima micro usb-set (jobb oldali) majdnem baleset érte (igen… kávé). 😅

Viszont azt is meg kell említenem, hogy nem csak pozitív élményeim voltak ezzel a tablettel. Amikor még ezt használtam, nem igazán voltak jó, asztali gépekről átemelt programok tabletekre, például a Word és úgy általában a teljes Microsoft Office elég gyerekcipőben járt. Akkor jelent meg az Office 365, és higgyétek el, ha azt mondom, rettenetesen buta volt a mostanihoz képest. Ennek ellenére rengeteget írtam rajta, és nem okozott semmi gondot, amíg vissza nem tértem Androidról Windowsra. De mivel szerencsére mindent Dropboxba mentettem már akkor is, könnyű volt visszamigrálni a dolgaimat.

Második szakasz, avagy Microsoft Surface

Miután elég tapasztalatot gyűjtöttem a tablettel, arra jutottam, hogy minden igényemet kiszolgálja némi kompromisszummal, azt is be kellett látnom, hogy a 8 inch túl kicsi, ezért kicsit nagyobb gépet kezdtem el keresni. Csak tablet PC-ket néztem, amikből sem akkor nem volt, sem most sincs sok Magyarországon. Mikor megtaláltam az interneten a Microsoft Surface-t azonnal tudtam, hogy ez kell nekem.

Viszont ezt a gépet azokkal a paraméterekkel, amikkel kiválasztottam, nem lehetett itthon kapni. Én mégis hozzá jutottam, mert egy Amerikában dolgozó kedves ismerősöm segített beszerezni.

Imádtam, már csak azért is, mert teljes értékű Windows futott rajta (itthon akkor még csak az Androidos változatát lehetett kapni). Voltak persze vele problémák, mint például az, hogy nem tudták itthon szervizelni, illetve tápkábelt is csak nagy nehézségek árán tudtam venni hozzá, mikor a gyári tönkrement. Aztán mikor a második tápkábel is ugyanazzal a szériahibával ment tönkre, ismét elkezdtem a váltáson gondolkodni.

De ezek alatt az évek alatt ezer helyen voltunk, bejártuk Londont, és Skóciát. Szóval, ezt a döntésemet sem bántam meg.

Harmadik szakasz, avagy iPad és iOS

Két éve váltottam át a Surface-ről iPadre, és be kell vallanom, hogy az egyik legjobb döntésem volt. Kényelmes, mindent meg tudok csinálni rajta, amit csak szeretnék, sőt beszereztem hozzá a világ legkényelmesebb billentyűzetét, és higgyétek el, számomra teljesen kiváltott egy asztali gépet. Nem állítom, hogy mindenkinek ennyire beválik majd, de arra, amire én használom, tökéletes.

A Gyufaláng is teljes egészében ezen készült, sőt a most íródó történeteimhez is ezt használom.

Amiatt szeretem, mert végre minden benne van, amit egy mobilis, modern eszköztől elvár az ember. Teljes értékű programok, és végre nem csak Windowsra. A billentyűzettel lehet laptop, abból kivéve pedig tartalom fogyasztási eszköz.

Azért azt be kell vallanom, hogy bár én úgy érzem, hogy végre megtaláltam a tökéletes együttállást, azért vannak kisebb-nagyobb problémák. Mármint nem a géppel. Elsősorban kompatibilitással. Mivel az emberek nagyrésze Windowst használ, minden erre van optimalizálva, így egy-egy dolog (pl. szöveg), szét tud esni nálam, vagy annál, aki az én dolgaimat próbálja megnyitni. Illetve van pár oldal, ami egyszerűen nem működik iOS alatt (pl. Nav). De eddig még minden problémát sikerült megoldanom/áthidalnom.

Plusz egy érdekesség és befejezés

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de mivel én nagyon sok időt töltök az eszközeimmel, és szeretem őket addig használni, amíg csak van bennük szusz, ezért mindegyik kap nevet. A telefonom, az aktuális gépem, vagy bármi, amit azt kiváltja. A mostani eszközeimmel sincs ez másképp. És szeretek rájuk a nevükkel hivatkozni. Lehet, hogy ettől bogarasnak tűnök, de így van valami különleges a gépben: lelke lesz tőle. És eddigi tapasztalataim szerint meghálálják a törődést, mert sokáig bírják.

A fentiekből azt hiszem, kiviláglik, hogy kissé újító felfogással állok az elektronikus eszközökhöz. Szeretem, ha egy eszköz minél több funkciót kivált. Így jelenleg három dolgot birtoklok, ami akár egy kisebb hátizsákba is kényelmesen befelér (utazáshoz kiváló): a telefonom, az iPadem és a Kindle-em.

Remélem, tudtam egy pár tippet adni, ha esetleg most vagy később gépválasztás elé kerültök.