A szolgálólány meséje című sorozat első évadában többször elhangzik a főszereplő June-tól, hogy úgy érzi magát az új állami berendezkedésben, mint béka a fazékban, hiszen ha elég lassan melegítik a főzővizet, mire észreveszi, hogy baj van, már meg is főtt. Korábban már több alkalommal írtam aggasztó történésekről, és minden alkalommal reménykedtem, hogy az adott bejegyzés lesz az utolsó. Vagy ha mégsem, akkor nem az állapotok rosszabbodása miatt kell majd ismét billentyűzetet ragadnom, hanem azért mert valamilyen csoda folytán javulni kezdett a helyzet. Eredetileg egy pár nappal korábban szerettem volna megosztani ezt a cikket, de hagynom kellett egy kis időt, hogy ne a nyers indulataim jelenjenek meg a soraimban.
Arról bizonyára értesültetek, hogy pár hete megszavazásra került a gyülekezési törvény korlátozása. Ahogy korábban is, szellem-veszélyek jelentette indokkal a gyermekek védelmére hivatkoznak, és a Pride-felvonulás korlátozásáról beszélnek. Nem merik nyíltan az arcunkba mondani, hogy az alkotmányos alapjogainkat nyirbálják meg, mert azt sokan nem nyelnék le. Az április 16-án megszavazott alaptörvény módosítás (immár a 15., nesze neked gránitszilárdság) a következőt mondja ki:
„(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
Forrás: Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása
Erre hivatkozva pedig a március 17-én elfogadott Pride betiltására vonatkozó törvényjavaslat pedig így szól:
„tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”.
Forrás: Telex
Nem a valóságérzetetekkel van baj, ha azt látjátok, hogy hetekkel korábban megszavaztak egy törvényjavaslatot, aminek még nem volt elfogadott jogalapja. Pontosan ez történt. Azt várnánk, hogy felszalad ezen az emberek szemöldöke, hiszen józan ésszel nézve nem áll össze a kép. Mégis, sokan hallgatnak, hiszen csak a gyerekeket védik, az fontos, nem…?
Van egy nagyon rossz hírem.
Ez a törvénymódosítás pontosan ugyanaz pepitában, mint amik a könyvfóliázásokról szóló szabályozások voltak. Ott is mi lett? Eleinte csak az LMBTQ+ témájú könyveket támadták vele. Sokan mondták, hogy ez csak gumicsont, amiben lehet, hogy igazuk volt. Azt viszont sose felejtsük el, hogy bár a gumicsont valóban a nagyobb problémákról való figyelemelterelést célozza, MINDEN ESETBEN egy tudatosan választott embercsoportot támad. Az ilyesmi könnyen továbbterjed, ahogy meg is tapasztaltuk, amikor a könyvek diszkriminálását kiterjesztették BÁRMILYEN erotikus/szexualitást megjelenítő/agresszív tartalomra. Onnantól érdekes módon minden író magáénak érezte a problémát, hiszen hirtelen mindenkit érintett.
Ebből kiindulva, senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ez a mostani alaptörvény módosítás és “Pride-betiltás” is mindenkinek a baja lesz előbb vagy utóbb. Amint bármilyen, a hatalomnak nem tetsző rendezvényre (= gyülekezésre) elkezdik azt mondani, hogy nem tartható meg, mert ilyen vagy olyan okok miatt veszélyezteti a gyermekeket. És ez be fog következni, ahogy eddig is minden “rosszabb” bekövetkezett. Ez nem egy “ha”-val, hanem egy “mikor”-ral kezdődő mondat.
És persze fel lehet vetni ellenérvként azt, hogy senkinek sincs megtiltva, hogy kimenjen a Pride-ra, csak legyen tisztában vele, hogy 6000 forinttól 200000-ig terjedő összegre bírságolhatják érte. És hogy ezt mivel tervezik megvalósítani? Kínai mintára megfigyelő rendszert akarnak kiépíteni az országban. Erre azért már csak nehéz azt mondani, hogy még mindig nem látszik, hol csorbulnának a szabadságjogaink? Legalábbis annak kellene lennie, de a helyzet az, hogy még mindig vannak olyanok, akiknél továbbra sem üti meg az ingerküszöböt. Ők egyébként sem mennének ilyen helyekre, nem éreznek semmi sorsközösséget az érintettekkel, akik csak is bajkeverők lehetnek, hiszen az okosok ezt állítják, és ők biztosan értenek hozzá.
Az ő számukra az a szomorú hírem van, hogy ha most ők nem állnak ki ezekért a marginális, jelenleg vegzált csoportokért, akkor szépen lassan el fognak fogyni azok, akik majd mellettük kiállhatnának, amikor elkövetkezik az ő soruk is. És akkor már nem lesz kiért sírni, mert ha a dolgok ilyen közönyösséggel folytatódnak, akkor a végére mindenki egyedül marad. Az is, aki most jelenleg a “normálisoknak” beállított közösség tagjának hiszi magát. Előbb-utóbb lesz majd ok, hogy miért nem az. Annyi ilyet láttunk már a történelem során. Volt az a baj, hogy másban hisz (igen a kereszténységen belül is!), az, hogy kit szeret, az hogy valamilyen hátránnyal született, az hogy szemüveges, az, hogy egyetemet végzett. Ha mi személy szerint nem is vagyunk elég kreatívak, hogy bővítsük a listát, lesznek olyanok, akiknek a hatalom megőrzése miatt semmilyen nehézséget nem okoz majd ez a feladat.
Nem szeretnék az alaptörvény minden módosításán végigmenni, azon meg már a szemünk sem rebben, hogy sikerült olyan dolgokat is belefoglalni, amik eddig is tilosak voltak (pl.: kábítószer használat/birtoklás), vagy ami már első körben is nevetséges volt (pl.: az ember férfi vagy nő – ami nyelvtanilag egyébként nem egy kizáró feltétel). Mondjuk ebből az utóbbiból legalább a Bibliai utalás, meg a biológiai ismeretek teljes hiányát bizonyító megfogalmazások kikerültek, már csak a szimpla hergelés maradt benne. Viszont egy dolgot mégis fontosnak tartok még kiemelni, ez pedig a következő szakasz:
„(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
Forrás: Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása
Mit is jelent ez? Ne legyen igazam, de ez egy újabb csíra a mesteri gyűlöletkeltéshez. Eddig is láttuk, hogy ezek a magok milyen gyorsan szárba szökkennek, de most már azok, akik gyűlölködni, bizonyos emberek/csoportok ellen fellépni szeretnének, innentől kezdve “istenadta joguknak” tekinthetik ezt is. Hiszen az önazonosságra hivatkozás éppen annyira megfoghatatlan, és tágan értelmezhető, mint az “öncélú szexualitás.” Ha valakinek mondjuk férfi létére rózsaszín a haja, és elmegy egy konzervatívabb kis faluba, akkor ez már lehet indok arra, hogy ellenségesen lépjenek fel vele szemben, mivel abban a faluban senkinek sem olyan a haja. Vagy hogy egy pár éve történt példát hozzak, amikor egy kis faluban közfelháborodás kerekedett abból, hogy egy panzió tulajdonosa “migránsokat” akart nyaraltatni a saját (!) panziójában. Most már legalább törvényi háttere is lesz minden jövőbeli, ilyen típusú atrocitásnak.
Ez a mostani bejegyzésem kifejezetten sötétre sikerült, de ha őszinte akarok lenni, pontosan ilyen sötéten látom jelenleg az országunk helyzetét. Meg vagyok győződve arról, hogy közel sem értük még el a végét, és ha így maradnak a dolgok, még bőven sokkal rosszabb lesz… Sosem voltam optimista alkat, és az utóbbi évek történései sem győztek meg arról, hogy én látnám túlzottan feketén a dolgokat.
Ha érdekesnek tartottad ezt a cikkemet, olvasd el a többit is, amit ezekben a témákban írtam. Javaslom, hogy az itt jelzett sorrendben haladj a legrégebbitől a frissebbek felé, és akkor azonnal meg fogod érteni a “béka a főzővízben” hasonlatot.
A legrégebbi cikkem a témában, még 2020-as. Amikor erről írtam, még egyáltalán nem gondoltam, hogy ez egy első lépés lesz, amit majd sok olyan követ, amik fokozatosan rosszabbá teszik ezt az országot.
Szintén ugyanebben az évben a Meseország mindenkié című mesekönyv megjelenése okozott felháborodást, könyvdarálást, meg egyéb – sajnos – várható dolgokat.
Ezt a bejegyzést valamivel több, mint fél évvel később egy másik követte.
Aztán elindult a könyvfóliázási és bírságolási őrület…
A kegyelmi-botrány nem tartozik szorosan a témához, de az igazság az, hogy ez is csak rontott a helyzeten, ezért ezt a bejegyzést is itt hagyom.
Aztán természetesen a könyvpiac körüli mizéria is tovább gyűrűzött.
És természetesen még nincs vége. 2024-ben nagyjából havi szinten írtam az újabb és újabb mélypontokról.
Ez egy némiképp parabolikus, elgondolkodó bejegyzés a család-állam párhuzamairól, egy kis visszacsatolással a könyves helyzetre.
Aztán még tovább szigorodtak az esztelen könyvpiaci szabályozások:
És a mostaniig az utolsó bejegyzésem a témában, az eddigi legszürreálisabb könyvvásárlási élményemről.
Jegyzet
Borítókép forrása: unsplash.com (Drew Brown)
S.A. Locryn's Hundred Moors 